KreatívMix

Az előző bejegyzésemben már írtam Márton nap történetéről, most pedig adok egy-két last minute tippet “instant” libák készítéséhez a vacsora előttre vagy éppen utána, ahogy jól esik. 🙂

 

 

 

 

 

Sárga ujjfestékkel bekenni a gyermek egyik, vagy akár mindkét talpát (attól függ, hogy hány libát szeretnénk) egy  papírra lenyomatot készíteni a lábról, majd díszíteni. Jelen esetben egy puha pihe toll jelképezi a szárnyát, filc anyagból vágtunk csőrt és egy vastag fekete filctollal szemet rajzoltunk neki.

 

 

 

 

 

Papírtányér a következő liba alapja. Szárnynál kivágtunk belőle egy részt. Fehér kartonból még megtoldottuk a nyakát, és egy kerek fejet ragasztottunk. Majd filc anyagból ragasztottunk neki kalapot, csőrt, nadrágot és talpat.

Ugyancsak papírtányér a következő liba is, csak ezt másféleképpen vágtuk. Csőrt és szemet rajzolhatunk, de anyagból ragaszthatunk is. egy színes tollal díszítettük a közepét.

A gyermek kezét körberajzoltuk egy fehér kartonra, majd kivágtuk, úgy, hogy a hüvelyk ujj résznél egy kis előreugró háromszöget hagytunk a csőrnek. Filctollal rajzoltunk neki szemet szárnyat lábat és a csőrét is színezhetjük, de dekorgumiból vagy filc anyagból is szabhatunk neki egyet.

 

 

Jó alkotást!

Napjainkban Márton nap leginkább az evésről, a liba lakomákról szól. Azonban a monda szerint élt Pannónia területén egy kisfiú, akit Mártonnak hívtak: Miután felnőtt beállat katonának a római hadseregbe. Gyakran kilovagolt, és ilyenkor rengeteg szegénnyel találkozott, az egyiknek cipőt, a másiknak élelmet osztott.

Egy hideg téli napon találkozott egy majdnem mezítelen, didergő koldussal. Márton megsajnálta, elővette fénylő kardját és köpenyét kettévágta, majd az egyik felét a koldusnak adta, hogy az ne fázzon. Társai ezért a jó cselekedetéért kigúnyolták, Márton nem törődött a csúfolódással és mert már este volt, leült egy sarokba és elaludt. Álmában Isten jelent meg, aki így szólt hozzá:

– Látom, jó ember vagy! Tedd el kardod és gyere szolgálj az én seregemben! Segítsd az embereket, gyógyítsd a betegeket.

Márton ettől kezdve letette kardját és hamarosan kilépett a hadseregből, hogy még több ideje legyen vállalt feladatára, adományokat gyűjtött, segítette a szegényeket, ispotályokat épített, betegeket gyógyított.

Vándorlásai során Franciaországban Tours városában töltött hosszabb időt, ahol az akkor püspök beteg lett és hamarosan meg is halt. Az emberek úgy gondolták, hogy Márton lesz a legalkalmasabb a püspöki feladatok ellátására, így érte mentek. Márton, azonban nem akart püspök lenni, ezért elbújt libáknál. Az emberek az egyre hangosabb gágogásra lettek figyelmesek, végül megtalálták Mártont is, akit püspökké választottak.

A libákat, akik elárulták Márton rejtekhelyét még aznap este megsütötték és megették.

Márton püspökként is még sokáig segített a szegény embereken.

Amikor meghalt, koporsóját a temetőbe vitték, ahol út közben két koldussal találkoztak, akiknél csoda történt, ugyanis visszanyerték látásukat.

Innentől kezdve az emberek szobrokat, templomokat építettel tiszteletére.

Innen ered a libalakomák hagyománya. A mondás is úgy tartja, hogy. Aki Márton napkor libát nem eszik, az egész éven át nem éhezik”

A libasültből, pontosabban a mell csontjából megjósolták a várható telet is. Ha barna a csontja, akkor esős, ha fehér, akkor pedig havas lesz a tél.

A libasülthöz jó étvágyat és gazdagságot kívánok! A csontokból pedig enyhe telet olvassunk ki 🙂

Ja és persze november 11-én Márton nevű ismerőseinket se felejtsük el felköszönteni.

---

Egyszerű és nagyszerű karácsonyi kopogtatót mutatok ma be, amelyet tényleg nagyon könnyen és gyorsan el lehet készíteni.

Már vagy 20 éve őrízgettem ezt a fonalat, még a nagymamámmal szerettem volna ebből egy pulóvert kötni, de sajnos nem jött össze. Most azonban jött az ötlet: egy hungarocell alapot tekertem körbe jó szorosan a fonallal. Egy kicsit bolyhosabb a fonal, így egyáltalán nem látszott ki már egyszeri körbetekerés után sem a koszorú fehér alapja, de azért még egyszer körbetekertem. 

Ezután következett a díszítés: egy hófehér csillogó szarvast ragasztottam ragasztópisztollyal a közepére, egy két pompom a szarvas köré, kisebb-nagyobb méretben. Egy ezüst színű szalagra fűztem fel a koszorút, hogy fel is lehessen akasztani.

Végül egy hungarocell hópihét ragasztottam a koszorú aljára és már akasztható is az ajtóra. 🙂

Jó alkotást!

Nálunk a gyerekek zongoráznak, ezért adott a kotta papír. Vannak régiek, még régebbiek és persze újak is. Egy éppen több napja kallódó kotta jött velem mindig szembe, míg fel nem használtam és lett belőle karácsonyi dísz csillag formájában.

Elkészítése nagyon könnyű, mutatom lépésről lépésre.

 

 

 

 

 

 

 

Hozzávalók:

• Kotta papír
• Olló
• Papír ragasztó
• Fonal
• Csillagsablon
• Elkészítése:

A csillag sablon segítségével kivágunk 6 db csillagot.

 

 

 

 

 

 

 

 

A csillagokat félbehajtjuk.

 

 

 

 

 

 

 

A félbehajtott csillagokat bekenjük papír ragasztóval. Egymásra illesztjük.

 

 

 

 

 

 

 

 

A fenti műveletet addig ismételjük míg az utolsóhoz érünk.

 

 

 

 

 

 

 

Bekenjük ragasztóval a papírt és belenyomjuk a fonalat, ami majd az akasztójaként funkcionál.

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezután ráhelyezzük az utolsó félbehajtott csillagot is.

 

 

 

 

 

 

 

 

Végül a két fehér hátoldalt is összeragasztjuk és szétnyitjuk a csillagot.

 

 

 

 

 

 

 

 

És el is készült az első, de nem utolsó kis csillag.

 

 

---

Tegnap este mikulásgyárat nyitottam, pontosabban bonbontartó kis Mikulássokat készítettem dekorgumiból az iskolai karácsonyi vásárra.

Sajnos otthon nem volt semmilyen bonbonunk, így anélkül készítettem el a sztárfotókat.

Nem volt könnyű feladat, amikor az apró alkatrészeket ki kellett vágni és azokat egymásra illeszteni és összeragasztani.

De a fáradtságos munka meghozta gyümölcsét és rögtön négy kis bonbontartó Mikulás készült.

A sorbanállás a bonbonokért 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Összefogás

Portré egy üres hasú Mikulásról